A vázrendszer legjellemzőbb szövete a csontszövet. Oszteocitákból, alapállományból, kollagén kötőanyagokból és különböző sókból (mészsók) épül fel.

A sók a csont keménységét és szilárdságát biztosítják. A sót vesztett (dekalcinált) csont hajlékony. Az elégtelen mészképzodés vitaminhiány, illetve hormonzavar következménye. A hiányos mészképződés a csont teljes lágyulásához vezethet.

Nemcsak a sók, hanem az organikus alkotóelemek is felelősek a csont szilárdságáért. Ezek elégtelensége a csont rugalmasságának elvesztését eredményezi. Így a csont törékennyé válik és többé nem terhelhető.

A sók és a kollagénfibrillumok aránya az élet folyamán állandóan változik.

A csont szervesanyagtartalma mesterségesen, hevítéssel (kalcinálás) eltávolítható (lásd Érdekességek – csontpor).

A csontfejlődés a csontépítok (osteoblastok) segítségével valósul meg. Az osteoblasztokból fejlődnek ki a csontsejtek (osteociták). Minden csontosodási folyamatban a csontbontó (osteoclastok) sejtek is közreműködnek. Ezek az elhalt, működésképtelen sejteket bontják le. E folyamat kapcsán az ember élete végéig kb. 10-szer „cseréli le” a teljes csontvázát.

Csontosodások

1. – direkt csontosodás
2. – helyettesítő (porcos) csontosodás

1. kötőszövetes csontfejlődés. A kezdetleges rostos csont a továbbiakban lemezes csonttá épül át (pl. koponyacsontok, kulcscsont).

2. A csontváz porcosan előlépett darabja szükséges, ami csonttá építi át. Növekedés csak addig lehetséges, amíg a porc jelen van.

Csontok fajtái:

Hosszú csontok:	Testből és végdarabokból áll. Középrésze velőüreget foglal magába, ami vörös vagy sárga csontvelőt tartalmaz. Ezért velőscsont.
Lapos csontok:	A lapocka és a különböző koponyacsontok tartoznak ide.
Rövid csontok:	Ide tartoznak a kéztőcsontok.
Szabálytalan csontok:	Pl. a csigolyák. Az előző három csoport egyikébe sem sorolhatók.
Légtartalmú csontok:	Ilyen a koponyacsontok közül a rostacsont, és a felső állkapocscsont, melyekre a nyálkahártyával borított légtartó üregek jellemzőek.

A csontok fajtái

A csonthártya

A csontot az ízületi felszínek kivételével mindenütt csonthártya vonja be, ami vér- és nyirokerekben, idegekben bővelkedik. Utóbbiaknak köszönhető a csontok ütődése utáni fájdalom. Csonttörések után a csonthártya felől indul meg a csontképzodés.

A csontváz

A csontok együttesen csontvázat alkotnak, mely az ízületekkel együtt a mozgás passzív szervrendszerét képezi, és az izomzat segítségével mozogni is képes. A csontváz a gerincesek belső váza. Felnőtt ember csontváza 206 csontból áll, ehhez csatlakozik még – egyénenként váltakozó számban – úgynevezett járulékos csont is. Gyermekkorban a csontok száma nagyobb, mert több csont különálló elemek összeforradásából keletkezik, mely folyamat általában a 18. életévig nem fejeződik be.

A csontváz súlya felnőtt férfinél kb. 12 kg, nőknél kb.10 kg.

A csontvázrendszernek négy fontos szerepét ismerjük:

• testünk belső szilárd vázát alkotja, meghatározza méreteit, alakját,
• testüregeket határol, védi a bennük elhelyezkedő szerveket,
• mozgás passzív szerve,
• szivacsos állományában találjuk a legfontosabb vérképző szervünket, a vörös csontvelőt.