Gyógytorna
“A mozgás olyan természetes tevékenység, melyet semmilyen kezelés nem tud helyettesíteni”
A gyógytorna két nagy, egymást átfedő területen dolgozik: a fizikális gyógyászaton, és a rehabilitáción. Hasznos lehet számunkra a gyógytornász szakértelme, ha bármely izom – izületi – csontozati, vagy sérült idegek okozta fájdalommal küszködünk. A rehabilitáció terén a gyógytornászok segítenek visszaállítani a normális mozgást és működést olyan betegeknél is, akiknél komoly károsodás alakult ki. Ez olyan terület, mely konstruktív, messze túl mutat a gyógyszerezésen, s amely visszaadja a betegeknek a függetlenségüket.
A mozgás a leghatékonyabb módja annak, hogy egy terület vér- és energia ellátása a legmegfelelőbb legyen. “Még a helytelen mozgás okozta mozgásokat is lehet mozgással kezelni.”
A gyógytornászok tudják, hogyan figyeljék meg a beteg mozdulatait, és meg kell érezniük az izmok-izületek megfelelő mozgását. Munkájuknak egyik jelentős része az, hogy nem siklanak el olyan nyilvánvaló dolgok felett, amelyek fölött mások igen.
(Mindemellett nyugaton a gyógytornászok egyik legnagyobb bánata az, hogy nem kapnak elég figyelmet, vagyis kevésbé mutatják be őket és tevékenységüket. Való igaz, nálunk is fel kéne hívni a figyelmet az általuk nyújtott óriási segítségre, s nem futószalag-rendszerű munkára lenne szükség.)
Az ázsiaiak ebből nem csinálnak problémát, ott mindenki gyakorolja a “gyógytornának” valamely ágát. A dolog lényege egyszerűen az, hogy több kombinatív, érdekes, és komplex mozgássorozatot dolgoztak ki az egészségük megőrzése érdekében. (Pl. a “közismert” Tai-chi chuan, vagy a dél-kínai fejlesztésű Yanchingchuan) Ezek a gyakorlatsorok elsődlegesen megelőzés gyanánt szolgálnak, de remekül segítik a gyógyulást is. Érdekességként említem, hogy a Yanchingchuan első formája úgynevezett alapforma, de amennyiben valaki, a megfelelő légzéssel kellőképpen kigyakorolja, megérdemli az “ügyes vaslábú” becenevet.
Amit a Mozgás – a szó valós és átvitt értelmében is – ront, a Nyugalom (vagy nyugodt Légzés) gyógyítja, s ami zavart a túlzott Nyugalom (pl.: kényszerű fekvés, tespedés stb.) okoz, azt a Mozgás javítja.
A mozgás az a jelenség, amit az ember egész életén keresztül végez. A beteg panasza is ehhez kötődik: életében, vagyis mozgásában gátolja valamilyen formában a problémája, ami lehet belső, vagy külső zavar.
A mozgás javítja:
- a vér pangásával járó állapotokat, — pl.: elgyengült izmok, izületi sérülések — mivel elősegíti a keringést.
A mozgás ront:
- minden energiahiányos állapotot, — belső betegségek — mivel szétszórja a maradék energiát is,
- minden olyan többletet, amelyet egy fennálló akadály idéz elő — pl. görcsös állapotok — ilyenkor ugyanis a mozgás a vért és az energiát ráhajtja az akadályra, ami “túl nagy” ahhoz, hogy átküzdje magát rajta.
A mozgások jellege a következőképp hívhatja fel a figyelmet a betegség milyenségére:
- “Lassú keringés” vagy túlsúly esetén a beteg mozgása lassú, nyugodt de erőteljes. Nem nagyon aktív, visszahúzódó.
- “Gyors keringés” esetén a beteg izgatott, mozgásai gyorsak de gyengék, és hamar kifárad. Jellemző tünet még az álmatlanság, és az éjszakai izzadás.
- Energia hiányakor a beteg gyenge, lassú mozgású, levert, aluszékony, nappal gyakran izzad.
- Energia teltség esetén a beteg hiperaktív, izgatott, mozgása gyors, erőteljes, viselkedése “kifeléforduló”, nyitott.
A Nyugalom (légzés) javít minden túlmozgásból, rándulásból adódó (ficam, törés) problémát, de a pszichés túlfeszítettség jellegzetes tüneteit is szünteti a szervezet és a tudat elnyugtatása. Ezek a légzéstechnikák. Tudatos szabályzásával sokféle fajtájú és lefolyású betegség fordítható vissza.
A légzéstechnikák javítanak:
- Minden energiahiányos állapotot, minthogy a légzés által energiát nyerünk.
- Minden olyan Többlet állapotot, melyet egy fennálló akadály idéz elő, minthogy a légzés gyakorlása közben mind a külső, mind a belső izmok ellazulása következik be, ezáltal szűnik az akadály.
- Az idegrendszer túlfeszítettségéből adódó problémákon, mivel a légzés egyenletessége nyugtató hatással van az elmére.