PORCKORONG SÉRV
(„gerincsérv”, hernia disci)
Mikor a nucleus pulposus állományára nagy erejű, tengelyirányú nyomás hat, az különböző irányokba képes elmozdulni. Ha a rostos gyűrű elég erős, a discusban lévő nyomás miatt a csigolya plató besüllyed. Ez az intravertebrális prolapsus.
A klasszikus porckorongsérv leginkább a deréktájékon alakul ki, fizikai terhelés következtében, vagy érzelmi zavar hatására. Lényegileg a porckorong kocsonyás magjának betüremkedése, a rostos gyűrű rétegeinek szakadásai közé. A kiboltosulás beszűkíti a gerinccsatornából kilépő ideggyök helyét, így az ideggyök folyamatosan irritálódik. Ennek hatására az begyullad, megduzzad, s így még szűkebb lesz a rendelkezésére álló hely, vagyis intenzívebb lesz az irritáció. A fájdalom hatására az izmok is összehúzódnak, vagyis a szervezet úgy védekezik, hogy leszűkíti az adott rész mozgathatóságát. Az idegrendszerben hibás lesz az információáramlás, érzékzavarok, zsibbadások jelentkeznek, később izomsorvadás alakul ki.
A mag masszája kifolyhat koncentrikusan, vagy leggyakrabban sugárirányban. Az elülső kiboltosulás (prolapsus) a legritkább. Sokkal gyakoribb a hátulsó (posterior), különösen a hátsó-oldalsó (postero-laterális) kiboltosulás. Amikor a discus összenyomódik, a kocsonyás mag állományának egy része kifolyik hátra (vagy előre) elérheti a gyűrű hátulsó szélét, érintve a hátulsó hosszanti szalagot.
- Kezdetben az elfolyt folyadék összeköttetésben van a központi maggal, és a szalag alatt megreked. Ebben az esetben van lehetőség visszatéríteni a kifolyt magállományt a rostos gyűrűbe, a gerinc nyújtásával.
- Amikor a herniálódott magállomány a hátulsó hosszú szalag (lig. Longitudinale posterius) mély rétegének feszül, megnyújtja az érzőideg végződéseket, ami állandó deréktáji fájdalmat vált ki. Végül a porckorongsérv okozta nyomás gyöki fájdalmat, azaz isiászt okoz.
IZÜLETI BLOKK
(„kicsúszott csigolya”)
Az izületi blokk egy, leginkább passzív kimozgatással megszüntethető mozgáskorlátozottság. Okozhatja hirtelen mozdulat, fokozott izomterhelés, nehezebb súly hirtelen emelése, belső szervi zavar, tartós ülőmunka, autózás stb.
Lényege, hogy az érintett izületeket mozgás közben olyan erőhatás éri, ami leblokkolja a mozgásukat, így nem tudnak visszatérni alaphelyzetükbe. Ezáltal erős izületi-izom-szalagfeszültség keletkezik, ami jelentős mozgáskorlátozottsággal jár. Kezelése egyszerű: izomlazítás után, a megakadt izületet kimozgatjuk hibás helyzetéből, ezáltal visszaáll a teljes mozgástartomány.
Kimozgatás hiányában a szervezet kompenzál: megszünteti a fájdalmat 2-3 hónap alatt, de ez a fájdalom időközönként újra visszatér. Általában abban az időszakban, amikor az bekövetkezett. A fájdalom visszatérések az évek multával egyre gyakoribbak lesznek, s ilyenkor azt mondjuk, kiújult a…
LUMBÁGÓ
(„becsípődés”)
Népnyelven „boszorkánylövésnek” nevezik ezt a hirtelen bekövetkező, az embert legtöbbször mozdulatlanságra ítélő állapotot. Ebben az esetben már nem csak egy egyszerű izületi feszülésről beszélünk, hanem az izület vagy/és izom helyi gyulladásáról is.Kezelése esetén először a gyulladást kell lehúzni (erre az injekción kívül jobb módszer is létezik), majd csak ezután mozgatható ki a régen elakadt izület. Sajnos, az idő múlásával a szervezet a hibás helyzethez is alkalmazkodik, átalakulnak az érintett izmok rostjai, ezáltal a kezeléseket időközönként muszáj megismételni, mert az izmok visszahúzzák az izületet a megszokott, ámde hibás helyzetbe.
ISHIÁSZ
(ülőideg-fájás, sciatica)
Az ülőideg gyulladását értjük ezalatt. Ez kialakulhat pl. izületi blokk, vagy porckorongsérv okozta irritációból, egyéb gyulladásos probléma szövődményeként, de nagyon sok esetben – és erre kevesen gondolnak – a körteképű izom (m. piriformis) folyamatos feszülése (spazmusa) végett is. Főleg, ha az ülőideg az izom rostjai között fut keresztül, vagy az izmot körülfogja az ideg megosztott szálai. Ennek az izomnak a feszültsége már csak szinte a végső stádium előtt érezhető, mikor is folyamatosan fáj az illető feneke, és a comb hátulsó része. A gyulladáscsökkentők nem változtatnak a helyzeten, az izom lazítása nélkül.
MESZESEDÉS
(kalcifikáció, calcinosis)
A mészsók felhalmozódását, ezáltal a csontdeformitást, és az izület rugalmasságának elvesztését jelenti. Minthogy az izületeknek nincs saját vérkeringése (kivéve egy-két fontosabbat), ezért az anyagcseréjük az izmokon keresztül történik. Amennyiben az izmok is merevek, vagyis rossz az anyagcseréjük, az izületeké is leromlik. Csökken az izületi folyadék, lerakódások keletkeznek az izületek rostos porcrészeiben, ezáltal beszűkülnek az izületek mozgástartományai. Ez elsődlegesen a kevésbé használt területeken alakulnak ki, úgymint hát, és a nyak! Ez a probléma a tünetek széles skáláját vonultatja fel, közvetlenül, vagy közvetve alakítva ki a panaszt. (de meszesedhetnek az erek, az izomrostok, és a szalagok is.)
Még ma is hallani azt a régi magyarázatot a csontkovács-kezelés során hallható ropogó hangra, hogy a csontkovács ilyenkor „töri le a meszet, ami a szervezetben majd felszívódik”. Nos ez a magyarázat már a XIX. században is nehezen állta meg a helyét, nemhogy manapság. A kezelés során ugyanis nem törhetünk le semmit, sehonnan!!! Egy gombostűfejnyi rész leválása az izületi tokon belül („izület egér”) szinte elviselhetetlen fájdalmat tud okozni vándorlása közben. A ropogó hangot az izületi folyadékban lévő gázbuborékok egyszerre történő elpattanása, valamint ezzel egy időben az izületi tok, és a szalagok rostjainak egymás melletti hirtelen elmozdulása adja. A hanghatás önmagában 15-20 perc múlva megismételhető, terápiás cél nélkül is. (pl.: az ujjak ropogtatása)
NYAKI BORDA
Nyomhatja a véredényeket, a plexus brachialist és karba kisugárzó fájdalmakat okozhat olyannyira, hogy számításba jöhet a sebészi eltávolítása is. Sajátságos, hogy a hosszú nyaki bordák ritkábban okoznak panaszokat, mint a rövidek. Megléte nem képez ellenjavallatot a manuális kezelés szempontjából, blokkolódása igen ritka.
SCHEUERMANN – KÓR
A hanyag tartást el kell különíteni egy megjelenésében hasonló, de röntgenfelvételeken is jól látható csigolya szerkezeti elváltozással járó kórképtől, az úgynevezett Scheuermann-féle betegségtől. A kórkép lényege a csigolyatest zárólemezének csontosodási zavara, ami a csigolyatest elülső részének ék alakú deformitásához vezet. A deformitás elsősorban a háti szakaszra lokalizálódik, de előfordul a háti és ágyéki szakasz átmenetében is, valamint a felső ágyéki csigolyák magasságában.A betegség általában 10-16 éves kor között fordul elő, ritkán 10 éves kor alatt is észleljük. Fiúknál-lányoknál kb. azonos számban fordul elő, magas növésű fiatalokon a gyakoribb. A betegség kóroktanában több teóriát ismerünk, mint pl. az érelmeszesedés, az A-vitamin hiány, és az izom-diszballanszt is.
Minél fiatalabb korban jelentkeznek a tünetek, annál kedvezőtlenebb a prognózis. Különösen a serdülőkor a veszélyeztetett, hisz ilyenkor a gyors ütemű hossznövekedés, az endokrin áthangolás és a megnövekedett igénybevétel miatt a panaszok folyton súlyosbodnak és az elváltozás progrediál. A betegség lefolyásában 3 stádiumot különböztetünk meg:
I. stádium: 8 éves kor körül kezdődik, hanyag tartással, a háti görbület fokozódásával, esetleg panaszok nélkül. Ép viszonyok között a gyermek a háti gerincét homorítani tudja, M. Scheuermannál a görbület alig, vagy nem csökken.
II.stádium: 12-18 év között rendszerint több csigolya vesz részt a folyamatban, gyakran alakul ki háti kyphosis. A beteget általában II. stádiumban a görbületnek megfelelően nyomási és ütögetési érzékenység viszi orvoshoz, fokozott fáradékonyság áll fenn, mely főként huzamos ülés, de hosszabb állás, járás után is fokozódik. A II. szakasz a növekedés utolsó éveire esik, amikor a szervezet a fokozott igénybevételnek van kitéve. Ha ezt az időszakot a beteg különösebb panasz nélkül átvészeli, a prognózis kedvezőnek tekinthető.
III. vagy késői stádium végigkíséri a beteget az egész élete folyamán. A fájdalom a folyamatban résztvevő csigolyákra lokalizálódik, és nyomásra, ütögetésre fokozódik. Különös gondot kell fordítani az alsó háti és ágyéki lokalizációjú folyamatra, amelyek a 3. évtizedben súlyos lumbágóhoz vezethetnek.
A betegség jóindulatú, az életet nem veszélyezteti, de következményei az egyén teljesítőképességét lényegesen csökkentik.
- Az I. szakaszban a kimozgatás mellett rendszeres gyógytorna javasolt, háti-és hasizomgyakorlatokat végezzen a gyermek.
- A II. szakaszban a fájdalom megszüntetésére, az izomzat fellazítására, izületi blokkok feloldására (a csigolyatestek tehermentesítésére) kell törekedni.
- Ismételt családi előfordulás, kifejezett deformitás esetén, valamint nagyfokú romlás esetén fűzőt viseltetnünk. Olyan fűző szükséges, amely a gerincet nyújtva tartja, de a légzést nem akadályozza. A fűzőviselés az izmok működőképességét csökkenti, ezért fontos a hát izomerősítő gyakorlatok rendszeres végzése. Többen hónapokon keresztül napi 20-30000 E A-vitamin adagolását javasolják.
DISZPLÁZIA
(dysplasia)
Konkrétan valamely szerv rendellenes fejlődését jelenti. Ez, főleg állatoknál, túltenyésztés esetén jön leginkább létre. Jó példa erre kutyáknál a csípőizületi betegségük. Amennyiben ez még izületi blokkal is társul (s általában a statikai zavar miatt ez kialakul), gyorsan létrejön az izületi kopás.
Időszakos csontkovács kezeléssel az izületi blokkot meg lehet szüntetni, így javítható a mozgás, késleltethető a kopás kialakulása.
